A csatornahálózat
A
csatornahálózatokat olyan viszonyokra tervezték/tervezik, hogy szélsőséges
körülmények között is zavarmentes, közegészségügyi előírásokat kielégítő szolgáltatást
lehessen biztosítani.
A
valós üzemviszonyok azonban gyakran eltérnek az elméleti (tervezési) jellemzőktől.
Ezt legjobban a vízforgalom és annak változása befolyásolja. Különösen a néhány
évtizeddel ezelőtt épített hálózatok esetében lép fel ez a gond. Az
egykoron feltételezett, dinamikusan növekvő vízfogyasztás – hosszú távon –
nagy szennyvízelvezetési keresztmetszetet igényelt – volna. Az élet változásai,
legfőbbképpen az ivóvíz nagymértékű felértékelődése ezt a
feltételezést mára megcáfolta, ennek következtében számos helyen jelentős
mennyiségű felesleges kapacitás keletkezett.
Persze,
ettől még a csatornahálózatot üzemeltetni kell…
A biológiai lebontás első fázisa
A
bioenzim termékek ugyanazokat az enzimeket és mikroorganizmusokat tartalmazzák,
melyek a szennyvíztelepen a biológiai lebontást végzik – természetesen, az
eleven iszapnál kisebb koncentrációban. A biológiai lebontás első lépése: a vízben oldhatatlan molekulák hidrolízise. Ez az enzimek
– mint biológiai katalizátorok – segítségével lejátszódó folyamat erősen
hőmérsékletfüggő, és a jellemző szennyvíz hőmérsékletek esetében viszonylag időigényes.
A
(szennyvíztelepi) biológiai tisztítás szempontjából, a szennyvíz csatornahálózati
tartózkodási ideje előkészítési időként hasznosul. A hidrolízis során keletkező
termékek (jellemzően) szagtalanok, így az esetleges szagproblémák is megszűnnek.(De
legalábbis jelentősen mérséklődnek, mivel a szennyvíz egyes összetevőinek
eleve van saját szaga, amelyek (H2S, NH3) vízben oldódva,
gyakorlatilag sohasem távolíthatók el maradéktalanul. Nem beszélve arról,
hogy a szagok iránti érzékenység is erősen személyfüggő.)
A
hidrolízis az aerob lebontás irányába befolyásolja a szennyvíz összetételét.
Zsíreltávolítás
Az enzimek tevékenysége nem csak a frissen bebocsátott
szennyvizet érinti. A csatornahálózat falára hosszabb idő alatt lerakódott
zsír, és az ahhoz tapadó egyéb szerves hulladékok állapotában
is változást idéz elő.
A
tisztulási folyamat és a csővezetékek zsírtalanítási folyamata időben elkülönül. A tisztulási folyamat alatt a csővezetékekben (rendszerint
zsírba tapadó) oldható szerves anyag tartalma válik szabaddá, és távozik a
szennyvízzel. A zsírtalanítási folyamat során, a csővezeték falához tapadó
zsír fokozatosan leválik. Ez jóval hosszabb ideig tartó folyamat.A zsírtalanítási folyamat alatt, a csőfal és a zsírkirakódás
között, egy vékony, folyamatosan növekvő, hidrolizált réteg keletkezik. A
mikroorganizmusok által folyamatosan termelt (és az adagolással bejuttatott) enzimek, a (mindig nedves felületű) csővezetékek
falán lassan felkúsznak, és egy körkörös biofilmet hoznak létre. Ez biztosítja
a zsírtalanítási folyamat során a korábbi lerakódások eltávolítását.
Amikor a zsírréteget a csőfalhoz kötő tapadóerő már kisebb,
mint a gravitáció, egy zsírdarab leesik. Szerencsés esetben ez kisebb darabokban
történik, és a leeső darabokat a folyadékáram magával sodorja. Kedvezőtlen
esetben, a lehulló darabok nagyobb méretűek, leesésükkel visszaduzzadást,
dugulást okoz(hat)nak. Ez azonban csak a tisztulási folyamat alatt történik
meg.
A csővezetékben kialakult biofilm állapota nagymértékben
függ a szennyvíz kiszámíthatatlanul változó detergens tartalmától. A rendszeres
(fenntartó) adagolás azért is szükséges, mert egy esetlegesen előforduló,
erősen bázikus pH hatására, az enzimeket alkotó fehérjék elroncsolódnak –
sérül a biofilm.
A tisztulási folyamat befejeződésével – folyamatos
bioenzim adagolás mellett – ismételt zsírkiválás már nem
keletkezik. (Mindez hasonló módon játszódik le az átemelőkben
is.)
Közegészségügyi szempontból különösen fontos,
hogy a csatornahálózat lényegesen tisztább állapota erősen beszűkíti az ott
előforduló élőlények (rágcsálók) életterét.
Az
átemelők üzemére is kedvezően hat a bioenzim adagolás. A korábban
esetleg előforduló vastag („járható”) zsírkéreg megszűnik. Az összegyűlő zsír
mennyisége lényegesen csökken, állaga lazává válik, a színe szürkésből barnás
árnyalatúvá válik. Sokkal ritkábban kell takarítani. A rendszeres adagolás,
a szennyvízhálózat műszaki berendezéseinek (érzékelők, szivattyúk,
stb.) meghibásodását is csökkenti.
A
mechanikai csővezeték tisztítási módszerekkel szemben, csak
a BIO-PC™ Technológia alkalmazása
képes a csőfalat anyagáig letisztítani – a csőfal anyagának
megsértése nélkül!
A
csatornahálózat biológiai tisztítása nem alternatívája a mechanikai eljárásoknak. Sokkal inkább kiegészíti azokat – pl. a szennyvíz-idegen anyagok által okozott
dugulásokat hagyományos módon kell kezelni.
A
szennyvízvezeték biológiai tisztítása leegyszerűsítheti a hosszú, rendszerint
lakatlan területen vezető távvezetékek karbantartását is. A csőfalhoz tapadó
(vagy csőfenékre lerakódott) szerves anyagok lassan elfolyósodnak. (Az ásványi
anyagok – pl. homok – lerakódásai ellen értelemszerűen hatástalanok.)
Tapasztalatok
szerint, a csővezeték zsírtalanítási folyamata,
ajánlott adagolás mellett, fél-egy év alatt
lezajlik. A dugulások száma fokozatosan a töredékére csökken – és ezeknek is szinte kivétel nélkül
szennyvíz-idegen anyagok előidézői.
Fontos! Az egyes termékekhez javasolt „ajánlott adagolás” olyan optimalizált
érték, mely a zsírtalanítási folyamat idejét fél-egy évre
elnyújtja, ezzel a hirtelen leválások és a dugulások kialakulásának valószínűségét
minimalizálja.
A zsírtalanítási folyamat jól követhető az átemelők időszakos
szemrevételezésével és/vagy csatornavizsgáló kamerával készített felvételek
időbeli összehasonlításával.
A
csővezetékek tisztulási folyamata laboratóriumi mérésekkel is jól követhető.
A korábban lerakódott, és lassan szabaddá váló szerves anyagok, az adagolás
megkezdése után (kb. egy hónapon keresztül) folyamatosan növekvő KOI szintet
produkálnak. 800mg/l kiindulási KOI szintet feltételezve, ez egy hónap alatt
akár 1800-ig is növekedhet, majd néhány hónap folyamatos csökkenés után, a
KOI szint a kiindulási érték 40-60%-án stabilizálódik.
A második fázis
A
biológiai lebontás második fázisában a különféle mikroorganizmusok
elkezdik elfogyasztani az enzimek által hidrolizált anyagokat.
E táplálkozási és szaporodási folyamat melléktermékei túlnyomó részben (95%)
víz és széndioxid. A lebontási folyamat e szakasza kifejezetten oxigénigényes.
A
gravitációs csatornahálózaton csörgedező szennyvíz felületi diffúzió révén
képes ugyan oxigént oldani, de ez a biológiai folyamatok jelentős oxigén igényét
általában nem fedezi. Tapasztalat szerint, a csörgedezés révén felvett
oldott oxigén segítségével – a szennyvíztelepig tartó, néhány órás
úton – kb. 30%-kal csökken a KOI és az ammóniaszint.
Ha
kifejezett cél a nitrifikáció felgyorsítása és a KOI csökkentése, az oldott
oxigén tartalomról külön eszközökkel kell gondoskodni.
Erre
szükség lehet a természet-közeli tisztítótelepek üzemeltetése esetén.
A
BIO-PC termékek jól együtt működnek a limitált nitrát adagolási technológiával.
Nitrifikáció/denitrifikáció
A
nagyobb részben vizeletből származó karbamid (vizes oldata, az ureáz enzim
segítségével), ammóniára és széndioxidra bomlik. A felszabaduló ammóniát
a mikroorganizmusok nitritté, majd nitráttá oxidálják (nitrifikáció).A
folyamat csak! megfelelő mennyiségű oldott oxigén jelenlétében zajlik le.
(Mellesleg:
egy felnőtt ember szervezete naponta, több mint 30 gramm karbamidot választ
ki! …és a kézi mosó- és mosogatószerek stabilizáló és kézvédő adaléka is karbamid.)
A
keletkező nitrát, később a szerves anyag lebontást végző
mikroorganizmusok számára (anoxikus) oxigénforrásként szolgál. A folyamat
során gázhalmazállapotú nitrogén szabadul fel (denitrifikáció).
Túlterhelt
(vagy erre alkalmatlan) tisztítótelepek esetében a nitrifikáció/denitrifikáció
jelentős részben már a csatornahálózaton megtörténhet.
Foszforeltávolítás
A mikroorganizmusok a foszfort sejtanyaguk (fehérjéik) felépítéséhez hasznosítják
– más értelemben kivonják a szennyvízből. A kommunális szennyvíz foszfortartalma
a sejtépítéshez elméletileg felhasználható mennyiséget sokszorosan meghaladja,
ezért mindenképpen előzetes kémiai kicsapatás szükséges. Ezt a célt szolgálják
a különféle vízben oldódó vas ill. alumínium sók.
Ha
a kémiai kicsapatás után visszamaradó foszfor mennyisége alacsony (csak 1-2
mg/l), azt a mikroorganizmusok élettevékenysége már a kimutathatóság szintje
alá képes csökkenteni. (Ez a VI. kategóriába sorolt kibocsátók számára lehet
különösen előnyös.)
Szennyvíziszap
A
biológiai szennyvíztisztítás természetes következménye, a sokféle szerves
anyag lebontásával keletkező, viszonylag homogén összetételű szennyvíziszap.
A
biológiai lebontás során az élettelen szerves hulladékból „felszabadul” a
szerves vegyületekben kötött állapotú víz és széndioxid jelentős része. Ugyanakkor
a mikroorganizmusok élettevékenysége révén is keletkezik egy, a kiindulásinál
jóval kisebb mennyiségű szerves anyag halmaz – a szennyvíziszap. (1 tonna
szerves anyag lebontása során kb. 10-50 kg.) A
csatornahálózati adagolás jelentősen - 25-40%-kal - csökkenti a tisztítótelepen
keletkező szennyvíziszap mennyiségét (a szerves anyag lebontás már a csőhálózatban
lejátszódik). A kevesebb iszapmennyiség csökkenti a további kezelés, szállítás,
elhelyezés költségeit.
A
tisztítási technológia során elvont fölös iszap víztelenítés után egy nagy
szerves anyag tartalmú hulladék halmazt alkot. Az elpusztult mikroorganizmusok
sejtépítő anyagai a természet számára – megfelelő kezeléssel – jól hasznosítható
tápanyagot alkotnak.
Komposztálás
A
szennyvíziszap igazán természet-közeli hasznosítása a komposztálás. (Energetikai
szempontból ugyan kedvezőbb a rothasztás, ám az anaerob folyamat végén keletkező,
részlegesen lebontott szerves anyag is további kezelést igényel – felhasználás
előtt.)
A
komposztálás elsősorban a szennyvíziszap nitrogén (és foszfor) tartalmának
hasznosítására irányul. A magas összetett szénhidrát tartalmú komposztálási
adalékanyagok (cellulóz, lignin, stb.), a növények számára jól hasznosítható,
egyszerűbb vegyületekre bontása csak megfelelő mennyiségű, kötött állapotú
nitrogén segítségével történik meg.
Bioenzimek
hozzáadásával – az egyébként spontán módon is beinduló – komposztálási folyamat
20-30%-kal felgyorsul és szinte teljesen szagtalan lesz.
Alkalmazások
Termékeink
A
bioenzim termékek csatornahálózati alkalmazására több módszer is kínálkozik.
A legegyszerűbb módszer az enzimadagolás.
A BIO-PC™ BALL önadagoló óriástabletta erre szolgál. A
termék kizárólag enzimeket tartalmaz, folyamatos enzim adagolással biztosítja
a biológiai lebontás első fázisát, a hidrolízist. Az így keletkező termékek
szagtalanok, és a szennyvíztelepre érkezve, (az oxidációs medencében) azonnal
hasznosítható táplálékként szolgálnak a mikroorganizmusok számára.
Rendszeres
alkalmazása megszünteti a zsírlerakódásokat és megakadályozza a későbbi zsírkiválást.
Rendkívül alacsony az élőmunka igénye. Vákuumos ill. nyomott szennyvízrendszerek
biológiai karbantartására kizárólagos megoldás.
A
mikroorganizmusokat is tartalmazó BIO-PC™ koncentrátumok a
teljes biológiai lebontási folyamatot képesek kiszolgálni.
A BIO-PC™ ECO koncentrátum enzimeket, 12 különböző mikroorganizmus törzset, a mikroorganizmusok növekedéséhez
szükséges tápanyagot, vitaminokat és egyéb kiegészítőket tartalmaz. A
termék felhasználás előtt 24 órás, bioreaktoros előkészítést igényel.
Kijuttatása
élőmunka igényes, alapos helyismeretet igénylő szervezési (és ellenőrzési)
feladat. Gyakorlatban jól összekapcsolható a rendszeres csatornahálózat ellenőrzési
tevékenységgel. Csatornahálózati adagolásra ajánljuk, elsősorban gravitációs hálózatokon.
Az BIO-PC™ BASIC koncentrátum enzimeket és 7 különböző mikroorganizmus törzset tartalmaz. Csatornahálózati adagolásra ajánljuk, nem atmoszférikus rendszerekben is. Előkészítést nem igényel.
A BIO-PC™ START koncentrátumot tisztítótelepek levegőztető medencéjébe adagolva, a biológiai lebontás be- vagy újraindítására, intenzifikálására ajánljuk.
Természetesen,
lehetséges az alkalmazások tetszőleges kombinációja is. A
költséghatékony megoldás érdekében kérje tanácsunkat.
Tanácsadás
A BIO-PC termékek felhasználóinak száma,1996 óta, folyamatosan
növekszik.
Felhasználóink
elégedettségét a rendszeres újravásárlások bizonyítják legjobban.
A
termékek alkalmazása alapos helyismeretet, bevezetése körültekintő tervezést,
és – eleinte biztosan – jelentős szervezési-ellenőrzési feladatot jelent.
(A bevezetést, több cégnél, a korszerű ismeretekkel „felvértezett” fiatal
kollegák számára – bizonyítási lehetőségként adták.)
Nagyon
fontos – bevezetés előtt – a feladatot végrehajtó munkatársak alapos tájékoztatása,
az adagolás céljának megértetése. (A csatornahálózat tisztulásáig számítani
kell a dugulások számának növekedésére, aminek ellentétele: később sokkal
ritkábban kell dugulás-elhárításra kivonulni.)
A
napi adagolási művelet jól összekapcsolható a csatornahálózat állapotának
vizuális ellenőrzésével. (A rendszeres szemrevételezéssel kapott információ
segíthet a problémák gyors kiküszöbölésében is.)
A
termékek sikeres bevezetését és alkalmazását – részben felhasználóinktól származó,
és kellő diszkrécióval kezelt! – tapasztalatok átadásával, előre egyeztetett
időpontban, személyes konzultációval is segítjük.
Kérésre,
ajánlunk olyan, több éves tapasztalattal rendelkező felhasználókat, ahol jót-rosszat,
a megélt gyakorlati tapasztalatokat (saját praktikákat is) meg lehet kérdezni.Fontos
tudni: mivel nincs két egyforma szennyvízhálózat, így az ismereteket mindenütt
„testre kell szabni”! Ebben mi is maximálisan partnerek vagyunk!
Vélemények
(a források diszkrét
elhallgatásával)
A
bioenzim függőséget okoz! (Ha megszokják
a dolgozók, hogy kevesebb a munka.)
A
bioenzim termékek bevezetése sokkal gyorsabb és sikeresebb egy kisebb cégnél,
mint egy nagyvállalatnál. Nem válik szét a munka-befektetés és az eredmény,
a különböző üzemek (osztályok) között. Azok élvezik napi munkájukban az adagolás
előnyeit, eredményeit, akik a feladatot végrehajtják.
Egy
dolgozó spontán megjegyezése: –
Amennyire szidtuk első évben a bioenzimet, a dugulások miatt, annyira tartunk
tőle, nehogy eszébe jusson valakinek ezen takarékoskodni.
Idézet
egy vezetőtől (több éves tapasztalat birtokában):
–
Ha választhatnék, még egy dolgozó felvétele és a bioenzim adagolás között,
biztosan a bioenzimet választanám.
termékismertető